A Sugárút 1876-os átadását követően a városvezetés célja egy korszerű közlekedési eszköz megépítése volt. Ennek ellenére elutasítottak minden olyan el...

Az első kapavágásokat még 1894. augusztus elején megtették és elkezdődött a beruházás. A kivitelezési munkákkal a Siemens céget, a föld- és betonmunká...

1895-ben dilemmát okozott a döntéshozók számára, hogy a földalatti állomásairól a lépcsők a járdára helyezett építményeken vagy a meglévő épületek els...

1896. május 2-án már utazhattak utasok Budapest új közlekedési eszközén, ekkora már átadták a földalatti vonalat a forgalom számára, ekkorra már megtö...

Az ún. királyi kocsi, amelyen Ferenc József 1896. május 8-án utazott, faburkolatán kívül minden másban különbözött a többitől: mind berendezésében, mi...

A londonitól már a kortársak is megkülönböztették a budapesti földalattit. A Vasárnapi Újság 1896. évi 17. száma ezt írta: (tovább)

Közúti vasút alatt a villamos feltalálása előtt a gőz-, vagy lóvontatású városi vasútvonalakat értették. Bár gőzvontatású városi vasúti járművek közle...

Budapesten magasvasúti tervek is születtek a földalatti villamos vasút építését megelőzően.

Balázs Mór szerint a viadukt rendszerű vasutak rontottak volna a városképen. Villamosainak a felsővezeték alkalmazását sem engedélyezték, mivel az osz...

„A közlekedésügy tekintetében Balázs Mór Budapestet tette a continens mintavárosává s valóban rászolgált, hogy a neve hálával legyen följegyezve” – a ...

Az Oktogonnál az alagutat a nagykörúti villamosvágányok és a velük párhuzamosan futó vízvezeték főgyűjtőcsatornája között kellett megépíteni. Ennek ér...

A földalatti villamosvasút kiépítése az 1900-as párizsi világkiállításon aranyérmet (Grand Prix) nyert. A hatalmas siker után a millenniumi kitüntetet...

A jegykiadó automatáról így írt a Magyar Szemle 15. száma:

„A földalatti villamos vasút már teljesen készen várja, hogy a kiállítás látogatóit a város közepéből a ligetbe röpí...

A földalatti vonalának megnyitásakor minden megállót a híres Zsolnay csempeburkolattal borítottak és szecessziós lejárókat is építettek – kivéve az Op...

Megnyitásakor a földalatti vasút teljes hossza 3688,76 méter volt, amiből 3225,56 méter a föld alatt és 463,2 méter a felszínen haladt. A vonalon 11 m...