A földalatti vonalának megnyitásakor minden megállót a híres Zsolnay csempeburkolattal borítottak és szecessziós lejárókat is építettek – kivéve az Operaház megállóhoz, hogy annak épületét ne takarja. A legnagyobb, a Deák téri lejárócsarnok (halcsarnok) és a kevésbé díszesek Brüggemann György, míg a Gizella téri és az Oktogon téri díszesebb lejárók Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc terveinek köszönhetők. Az állomásoknál használt Zsolnay-lapok eredeti elemei ma a Deák téri Földalatti Vasúti Múzeumban, a vonalon pedig a Vörösmarty utca peronjának egy részletében láthatóak.