„A közlekedésügy tekintetében Balázs Mór Budapestet tette a continens mintavárosává s valóban rászolgált, hogy a neve hálával legyen följegyezve” – a Magyar Géniusz méltatta így Balázs Mórt még életében, nem sokkal korai halála előtt. Sajnos az utókor azt is elfeledte Balázsról, hogy Budapest első metróhálózati terveit is ő készítette el. A fővárosi metrótervek bemutatásakor a szakirodalmak Zielinski Szilárd 1902. évi terveit tekintik az elsőnek, noha Balázs alig a földalatti átadása után már dolgozott a további metróterveken, sőt azokat 1897 márciusában be is nyújtotta a kereskedelemügyi minisztériumhoz. A magasvasúttal szemben egy valódi metróhálózat terveit küldte el. Szenvedélyesen hitt abban, hogy egy fejlődő nagyváros igényeinek egy földalatti vasúthálózat felel meg a legjobban. Tervezete egyébként később (1970 és 1990 között) kettes és hármas metró néven nagyjából meg is valósult. Ezzel nemcsak a kontinens első földalattiját álmodta meg, de Budapest első metróhálózatának tervét is.

Jellinek Henriknek, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság igazgatójának legnagyobb érdemei közé tartozik, hogy a budapesti közúti vasúti hálózat továbbfejlesztésén munkálkodott, ezen belül főleg Budapestnek a közeli településekkel, helyi érdekű vasutakkal való összekapcsolásán fáradozott.