VÁROSLIGET 1896 - 2023
Jegyvásárlás
Impresszum
A DÍJAK

A földalatti villamosvasút kiépítése az 1900-as párizsi világkiállításon aranyérmet (Grand Prix) nyert. A hatalmas siker után a millenniumi kitüntetettek között természetesen ott volt Balázs Mór és Jellinek Henrik is. Balázs Mór, a földalatti gondolatának atyja, 1896 júniusában Verőczei előnévvel kapta meg nemesi címét. A nemesi címerben egy alagút és egy vasúti sínpár és cikázó villámsugarak is helyet kaptak.

A földalatti miatt több külföldi mérnök, politikus, különféle szakember is ellátogatott fővárosunkba, hogy szemügyre vegye Budapest közlekedését.

IDŐVONAL
1794
Boráros János városbíró javaslatot tesz az addig elhanyagolt Városerdőcske (Stadtwäldchen) pihenő- és mulatóhellyé alakítására
1813
A József nádor által vezetett Szépítő Bizottság tervpályázatot ír ki a Városerdő megújítására, 1817-ben Heinrich Nebbien pályamunkája nyer
1838
Megnyílik az első állandó mutatványos bódé; formálódni kezd a későbbi Vurstli
1866
Megnyílik a félezer állatot bemutató Állatkert
1870
Rudolf koronaherceg ünnepélyesen megnyitja a városligeti jégpályát
1876
Elkészül a Városliget megközelítését megkönnyítő Sugárút (a mai Andrássy út)
1885
Megnyílik a másfél millió látogatót fogadó Országos Általános Kiállítás
1896
Ferenc József király nyitja meg a több mint 200 pavilonban, 55 hektáron elhelyezett Ezredéves Kiállítást
1896
Elindul a kontinens első kéregvasútja, a Ferenc József nevét viselő millenniumi földalatti vasút
1899
A millenniumi kiállítás Közlekedésügyi Csarnokának impozáns épületében megnyílik a Közlekedési Múzeum
1906
Megnyílik a Szépművészeti Múzeum
1907
A millenniumi kiállításra megépült Vajdahunyad-várban megnyílik a Mezőgazdasági Múzeum
1909
Átadják a Fővárosi Városligeti Színház szecessziós épületét
1910
Az 1889-ben megnyílt Wampetics vendéglőt átveszi a Gundel család, megnyílik az Angolpark
1913
Megnyílik a Széchenyi gyógyfürdő
1929
Teljeskörűen elkészül a millenniumi emlékmű felavatják a Hősök Emlékkövét. Ezt követően a Hősök tere elnyeri mai nevét
1938
Az Eucharisztikus Kongresszus miatt átépítik mai formájára a Hősök terét
1944
A bombatámadások teljesen lerombolják a Városliget több meghatározó jelentőségű épületét
1950
Megkezdődik a Felvonulási tér kialakítása, a Sztálin-szobor és a díszemelvény építése
1956
Október 23-án ledöntik a Sztálin-szobrot, kitör a forradalom és szabadságharc
1966
A háborús sérülések részleges helyreállítása után újra megnyílik a Közlekedési Múzeum
1966
Lebontják a régi cirkuszépületet, megkezdődik a ma is működő épület öt évig tartó építése
1983
Az István, a király című rockopera bemutatója a Királydombon
1989
Június 16. Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése, a rendszerváltoztatás szimbolikus kezdete
1991
A Hősök terén celebrál szentmisét II. János Pál pápa
2013
Elkezdődik a Liget Budapest Projekt, Európa legnagyobb kulturális beruházása