A Schickedanz Albert és Herzog Füöp Ferenc műépítészek tervei alapján készült új Műcsarnok földszintjének alaprajza látható padlógrafikai elemként. A 2300 m2 alapterületű épület szintén azon épületek közé tartozott, melyek a honfoglalás 1000 éves évfordulójának ünnepségsorozatára, 1896-ra készültek el. A bazilikás alaprajzú Műcsarnok fő motívuma a hatoszlopos bejárati portikusz, amelyet timpanon zár le. Az épület hátsó falán látható három elemből álló freskó Deák Ébner Lajos munkája, mely a szobrászat, a művészetek és a festészet kezdetét ábrázoló alakokat jelenít meg. A vörösrézből kovácsolt, kazettás főkapu Sátori Pál alkotása.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat már az új épületben tartotta 1896-os tavaszi közgyűlését. A király 1896. május 4-én nyitotta meg a kiállítást, ahol a termekben 335 művész 1200 munkája került elhelyezésre, köztük építészeti tervek, festmények, szobrok és grafikai lapok.

Az intézmény megőrizte eredeti funkcióját, ma is hazai és külföldi képzőművészek alkotásainak ad helyet.