
Magyar nyelvű nyomtatvány, háttérben halványan a műcsarnok Andrássy úti épületével; Tekintetes Baumgarten Lajos úr rendes tag részére, mely belépti jegyül szolgál a Műcsarnok kiállításaira; három aláírással.
Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat választmánya 1872-ben a Fővároshoz fordult, kérve, hogy az épülő sugárút déli oldalán lévő 3 telket (az út Vörösmarty és Izabella utca közti szakaszát) kedvezményesen megvásárolhassa. A terület túl nagynak bizonyult a Műcsarnok számára, így egy részét eladták a Mintarajztanoda számára. Az épület megtervezésére kiírt pályázatot Láng Adolf nyerte meg. Az 1875-ben kezdődött építkezés két évig tartott, a hivatalos átadásra 1877. november 8-án került sor a király jelenlétében.
A következő évtől megkezdődtek a rendszeres tavaszi nemzetközi és téli nemzeti tárlatok, melyeken szinte az egész magyar művésztársadalom jelen volt. Az 1880-as évektől számos díjat alapítottak, melyekre a tárlaton szereplő művekkel lehetett pályázni. A Műcsarnokban rendezett tárlatok látogatása az arisztokrácia és a polgárság kedvelt időtöltésévé vált, melyet gyakran a király is meglátogatott.