Almásy György (1867-1933) kétszer járt Közép-Ázsiában, először 1901-ben, majd 1906-ban. Első alkalommal egy osztrák zoológus kísérte el, akivel a Tien-san középső hegyvidékét fedezte fel. Míg ő a magas fennsíkokat és gleccsereket, addig társa az állatokat tanulmányozta. Almásy az expedíció során tett megállapításairól aprólékos beszámolókat készített, melyeket később közre is adott. Az egyik legfontosabb dokumentációt földrajzi értelemben a gleccserekről és a glaciális (jéggel kapcsolatos) formákról írta. Ő volt az, aki először számolt be a „szürtökről”, a Tien-san magas fennsíkjairól. A felfedezőút során mintegy 20 000 állatot, főleg madarat sikerült gyűjteni, köztük több új fajt is. Fontos néprajzi tárgyakat is hazahoztak az útról, melyek a kirgizek és kazakok életviteléhez kötődtek.

Második, fél évig tartó közép-ázsiai útja Kína északi részébe vezetett, ahol főleg vadászhobbijának élt. Utastársa ekkor a fiatal magyar geográfus, Prinz Gyula volt, akivel az expedíció ideje alatt nem értették meg egymást, így külön folytatták útjukat. Ennek ellenére mindkettőjüknek számos értékes földrajzi, földtani, meteorológiai, néprajzi és gazdasági megfigyelést köszönhetünk.