IV. Bélát a második honalapítónak is nevezzük, elismerve azt a munkát, amellyel a tatárjárás szörnyű pusztítása után újjáépítette az országot. Ennek érdekében változtatott a korábbi politikáján és a birtokok visszavétele helyett a nemességgel való kiegyezésre törekedett. A helyreállítás során mindenekelőtt azt a célt tartotta szem előtt, hogy egy újabb támadás esetén az ország meg tudja védeni magát. Ezért kővárakat építtetett és birtokokat adományozott, hogy másokat is várépítésre ösztönözzön.

IV. Béla indította el a Budai vár építését. A munkálatok 1243-ban kezdődtek el és 1255-ben fejeződtek be. Mária királyné nevéhez pedig Visegrád felépítése fűződik. A király számos településnek adományozott kiváltságot, ami elősegítette a városiasodást és a kereskedelem fejlődését.

Mivel a tatárjárás alatt a lakosság negyede életét vesztette, IV. Béla kun, jász, német és szláv telepeseket hívott az országba. A király támogatta a ferences és a domonkos rend letelepedését, az apácák számára kolostort építtetett a Nyulak szigetén, amelyet az ott élő lánya, Szent Margit után nevezünk Margitszigetnek.

IV. Béla szobrát Köllő Miklós készítette.