Ferenc József 1848-ban lett Ausztria császára, de csak 1867-ben koronázták Magyarország királyává. A két dátum közti események: a szabadságharc, a Habsburg-ház trónfosztása, a cári hadsereg beavatkozása, a világosi fegyverletétel, a megtorlások, a Bach-korszak, a passzív rezisztencia évei. Végül a kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia közjogi kereteinek megteremtése tette lehetővé Ferenc József számára, hogy a magyar trónt is elfoglalja.

Az 1867. június 8-i koronázási ünnepséget lázas készülődés előzte meg. Ferenc József királyi tábornoki egyenruhájában lóháton, míg felesége Mária Terézia hintójával érkezett a Mátyás-templomba. A ceremónia alatt Liszt Ferenc külön erre az alkalomra komponált Magyar koronázási miséjét játszották. A szertartást követően a koronázási menet a Lánchídon áthaladva a Belvárosi templom előtti térre érkezett, ahol a frissen felszentelt király világi esküt tett. Majd lovával felugratott a 72 vármegyéből hozott földből emelt koronázási dombra és kardjával négyfelé sújtva tett jelképes ígéretet az ország védelmére.

A Millenniumi emlékmű ma már nem látható domborműve azt a pillanatot örökítette meg, amikor gróf Andrássy Gyula miniszterelnök és az esztergomi prímás közösen helyezik a koronát az uralkodó fejére. Mellettük megjelent Erzsébet királyné és a kiegyezés legfőbb hazai támogatója, Deák Ferenc is.

A II. világháború során a Millenniumi emlékmű bombatalálatot kapott, ekkor három Habsburg uralkodó szobra súlyosan károsodott. Az 1948. évi politikai fordulat után a két megmaradt Habsburg-szobrot is kiemelték az oszlopcsarnokból és eltávolították a hozzájuk tartozó domborműveket is. A Habsburg uralkodók helyére Habsburg-ellenes vezetők szobrai kerültek, így Ferenc József helyét Kossuth Lajos foglalta el.

Ferenc József jelenleg restaurálás alatt álló szobrát Zala György készítette.