A trónt mindössze két évig birtokló II. Lipót (1790-1792) szobra azért került fel az emlékműre, mert az ő uralkodásához köthető a magyar rendi alkotmány újbóli elismerése. Testvére, II. József ugyanis abszolutista politikájával és reformjaival maga és a Habsburg Birodalom ellen fordította a magyar nemességet. A „kalapos király” meg sem koronáztatta magát Magyarországon, így akarta elérni, hogy mentesüljön a rendekkel kötött korábbi megállapodásokból származó kötöttségektől. A magyarok érzékenységét azzal is megsértette, hogy a magyar koronát a bécsi császári kincstárba vitette.

Utódja, II. Lipót azonban elrendelte, hogy a magyar királyi koronát szállítsák Budára és a továbbiakban ott őrizzék. Ezt a gesztust örökítette meg Zala György domborműve, amely a Habsburg-magyar megbékélést szimbolizálta.

A II. világháború során a Millenniumi emlékmű bombatalálatot kapott, ekkor három Habsburg uralkodó szobra súlyosan károsodott. Az 1948. évi politikai fordulat után a két megmaradt Habsburg-szobrot is kiemelték az oszlopcsarnokból és eltávolították a hozzájuk tartozó domborműveket is. A Habsburg uralkodók helyére Habsburg-ellenes vezetők szobrai kerültek, így II. Lipót helyét II. Rákóczi Ferenc foglalta el.

II. Lipót megsemmisült szobrát Füredi Richárd készítette.