Istvánt a II. Szilveszter pápától kapott koronával Asztrik pannonhalmi apát koronázta a magyarok királyává. A koronázással létrejött a keresztény, független Magyar Királyság, ezért kötjük az államalapítást ehhez az eseményhez. A pápa elismerésével és a koronázással a magyarok fejedelme csak Istennek alárendelt királlyá vált, aki függetlenséget és szuverenitást biztosított Magyarország számára.

A koronázási szertartás pontos időpontját homály fedi, egyes írások az 1000. évet, mások az 1001. évet jelölik meg beszámolóikban. Hasonló bizonytalanság övezi a koronázás helyszínét is, amelyre feltehetően Esztergomban vagy Székesfehérváron került sor.

A koronázás aktusának szigorú szabályai voltak. A ceremónia részét képezte, hogy a leendő királyt felkenték olajjal és pappá szentelték, hiszen akkoriban a keresztény uralkodó egyszerre volt király és pap. Az ünnepélyes szertartáson a fejéken kívül egyéb koronázási szimbólumok is szerepet kaptak. Ilyen volt a palást, az országalma és a zászlós lándzsa, amely a szuverenitást jelképezte. Ez utóbbit később a jogar váltotta fel.

Szent István király bronzszobra Senyei Károly alkotása.