Magyarország egyik legnagyobb gépipari vállalatának alapját Ganz Ábrahám hozta létre öntödéjének megnyitásával 1845-ben. A Ganz-gyár fejlődése a kéregöntésű vasúti kerekek gyártásával vette kezdetét, amelyeket elsősorban osztrák, német, svájci, olasz és orosz vasúttársaságok részére értékesítettek. A termelés fokozatosan növekedett.

Mechwart András szerepe a gyár fejlődésében kiemelkedő fontosságú volt, ugyanis az ő javaslata és tervei alapján gőzgépeket is gyártottak, így a gyár az 1860-as évek elején már gépgyárként is működött. Ganz halála után őt bízzák meg a gyár irányításával. Ő volt az, aki felismerte az új lehetőségeket, ezért 1878-ban létrehozta a vállalat elektrotechnikai osztályát, amelynek vezetésével a fiatal gépészmérnököt, Zipernowsky Károlyt bízta meg.

A Ganz-gyár öntőműhelyének villamos világító berendezése már Zipernowsky saját készítésű egyenáramú dinamójával és ívlámpájával működött. 1882-ben Déri Miksát is alkalmazza a gyár, aki még ugyanebben az évben megszerkesztette az öngerjesztésű váltakozó áramú generátort, melyet 1883-ban „önmágnesező váltóáramú gép” elnevezéssel szabadalmaztattak.

1883 januárjában a trónörökös pár látogatásával a Ganz-gyár hatalmas reklámot kapott, ugyanis az ott látottak és tapasztaltak alapján megrendelték a királyi palota ünnepi kivilágítását.

A Ganz-gyár által előállított és beszerelt villamos világítási berendezések működtek többek között a budai tornacsarnokban, a budapesti korcsolyacsarnokban, a Lánchídon, a Fonciére-palotánál, az Első Hazai Takarékpénztárnál, a Sugárúton, a Kerepesi úton, az Albrecht úton, a Népszínháznál, az alagútnál, a Brenner-kávéházban és a Nemzeti Színházban.