Az Ezredéves Országos Kiállításra épült fel többek között a Vígszínház, a Műcsarnok és az Iparművészeti Múzeum. Ekkora készült el a Sugárút, a Nagykörút egy része, valamint a földalatti vasút. Az ünnepségsorozat legfőbb eseményének számító Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítást a Városligetben csaknem 520 ezer négyzetméternyi területen állították fel. A 240 pavilonban kizárólag magyar vonatkozású tárgyakat és alkotásokat mutattak be.

A kiállítást Ferenc József nyitotta meg 1896. május 2-án.

A fél éven át látogatható rendezvény területére öt díszkapun keresztül lehetett bejutni. Az érdeklődők száma megközelítette az 5 milliót, köszönhetően annak, hogy az egész országban utazási kedvezményeket biztosítottak a kiállításra érkezőknek.

A pavilonok között helyet kapott többek között a hadügy, a főváros (benne a város makettjével), a különböző tájegységeket bemutató néprajzi kiállítás, a kereskedelem-, pénz és hitelügyi pavilon, mezőgazdasági csarnokok, melyek mind azt a fejlődést voltak hivatottak reprezentálni, amellyel az ország közelebb került az európai élvonalhoz. A legnagyobb pavilonok közé tartozott az 1885. évi kiállításra épült Iparcsarnok, a Ganz-pavilon, a Közlekedési Múzeum, valamint a Városligeti-tó szigetén felépült történeti épületegyüttes. A népi szórakozás kedvelt színterévé vált az Ősbudavár nevet viselő vigalmi központ. Az ide látogatóknak remek kiszolgálásban és szórakozásban lehetett részük, melyről mutatványosok, katonazenekarok és mulattatók gondoskodtak.

A látogatókat nyomtatott térképek segítették eligazodni a hatalmas kiállítótérben. A vidékről érkezőknek szálláslehetőséget kínált a Gizella út mentén felállított 5 barakk, amely egyszerre 1000 ember fogadására is alkalmas volt. A kevésbé tehetős vendégek számára népkonyha biztosította az étkezést. A kiállítás miatt kivágott fák helyett újakat ültettek, a facsemetéket magyarországi faiskolákból szállíttatták ide. A pavilonok környékét dekorációs elemként virágok, bokrok díszítették. Felújították az Iparcsarnok előtti sétányt, a régi zenepavilon és szökőkút helyére új, színes, világító szökőkutat építettek. További érdekesség, hogy ekkor készült az első magyar filmhíradó is.