1872 januárjában létrejött a banki tulajdonosokból álló Sugárúti Építő Vállalat, amely a Közmunkatanáccsal kötött szerződésben foglaltak értelmében a leendő utat szegélyező telkeket kisajátítási áron kapta meg. Cserébe vállalta, hogy öt év alatt kiépíti a teljes útvonalat, 10 éven belül a csatlakozó mellékutcákat is, és a felépített házakat a Vállalat értékesíti.

Az építkezés kezdetén sok környékbeli épületet romboltak le, ennek következtében mintegy tízezer ember vált átmenetileg hajléktalanná. Az első tömb, az Oktogont közrefogó 4 bérház 1873-ban készült el. Az ebben az évben bekövetkezett gazdasági válság miatt a munkák lelassultak, tönkrement az egyik tulajdonos, így a vállalkozás és a kivitelezés a Közmunkatanácsra szállt vissza.

A fasor burkolata a lovak patájának megóvása érdekében kátránnyal átitatott fakockákból készült, míg a fővonalat szegélyező sétányt és az épületek előtti járdát kockakővel fedték be.

1876 során befejezték az útvonal teljes kivitelezését, augusztus 20-án ünnepélyes keretek között pedig átadták az eklektikus-neoreneszánsz stílusban épült Sugárutat. Az átadás időpontjában még csak negyven ház állt, főleg a felső középosztály tagjai építkeztek a villanegyedben. Később a kor neves építészei emeltek az út mellett palotákat, amelyekbe arisztokraták, bankárok költöztek. Középület alig épült, viszont kialakult a palotabérház típusa, hatalmas, fényűző első emeleti lakással, melyek építése 1885-ben fejeződött be.

Andrássy Gyula ekkor már a Monarchia külügyeit irányította és még megélte, hogy 1885-ben róla nevezték el a Sugárutat, amely 2002-ben a világörökség részévé vált.