Kossuth Lajos 1832-től szerkesztőként kezdett dolgozni olyan lapoknál, mint az Országgyűlési Tudósítások, a Törvényhatósági Tudósítások, a Pesti Hírlap, a Védegylet. Cikkeiben támogatta a reformellenzék harcát a társadalmi haladásért, kiállt a feudális kiváltságok ellen, a polgári szabadságjogokat és az ország alkotmányos függetlenségét követelte.

Az 1847 őszén megnyíló Országgyűlésbe Pest vármegye delegálta. Hamarosan az ellenzék vezetőjévé válik. Az 1848-as márciusi forradalom győzelme után a Batthyány-kormányban pénzügyminiszteri feladatokat látott el. Kossuth meg volt győződve arról, hogy Bécs katonai eszközökkel próbálja majd visszaállítani hatalmát Magyarország felett, ezért legfontosabb feladatának az ország védelmének megszervezését tartotta. Kezdeményezésére az Országgyűlés létrehozta az Országos Honvédelmi Bizottmányt, amelynek a Batthyány-kormány lemondása után elnöke lett.

Miután szeptember 11-én Jellasics horvát bán 35 000 fős hadseregével támadást indított a magyar kormány ellen, Kossuth Lajos toborzókörúton vett részt az Alföldön, hogy a magyar népet harcba hívja a haza és a márciusi forradalom eredményeinek megvédésére. A pesti forradalom ekkor változott honvédő szabadságharccá. Az emberek fegyvert fogtak Kossuth hívására, mert a társadalom azonosult a forradalom céljaival és eszméivel. A domborművön látható jelenet ezt a felemelő pillanatot ragadja meg, miközben megörökíti azt a lelkesedést is, amely Kossuth személyét már akkor körbevette és a nemzeti emlékezetben a mai napig kíséri.

Kossuth Lajos szobrát Kisfaludi Strobl Zsigmond készítette.