„Életünket és vérünket királyunkért!” – olvasható a dombormű alatt az a felirat, amely az 1741-es pozsonyi országgyűlés híres jelenetét idézi fel. Mielőtt az ismert kiáltás elhangzott volna, a gyászruhát viselő Mária Terézia megjelent a teremben, karján a gyermek II. Józseffel és arra kérte a magyar rendeket, hogy mentsék meg a koronát és a birodalmat a végső veszedelemben.

A végső veszedelmet az osztrák örökösödési háború jelentette, II. Frigyes porosz király ugyanis nem fogadta el azt, hogy a fiú utód nélkül maradó VI. Károly trónját Mária Terézia foglalja el a Habsburg Birodalom élén. Pedig Károly mindent elkövetett annak érdekében, hogy a nőági örökösödést még idejében elfogadtassa az összes európai szereplővel. Ezt az elvet kívánta rögzíteni az általa kiadott Pragmatica sanctio. A poroszok által indított háború azonban azt jelentette, hogy Mária Terézia trónját a harcmezőn kell megvédeni.

Ekkor került sor az említett pozsonyi országgyűlésre, amit tizenkét éves szünet után hívott össze az uralkodó. Tudta, hogy a magyarok segítsége nélkül nem nyerheti meg a háborút. A magyar rendek eleinte ódzkodtak attól, hogy a támogatást megadják, de Mária Terézia hatásos beszéde meggyőzte őket. A fordulatban közrejátszhatott az is, hogy a segítségért cserébe a királynő garantálta a nemesi földbirtokok adómentességét. Végül 35 ezer magyar katona indult a csatába a királynőért, így elmondhatjuk, hogy abban a válságos pillanatban a magyarok mentették meg a Habsburg Birodalom egységét.

A II. világháború során a Millenniumi emlékmű bombatalálatot kapott, ekkor három Habsburg uralkodó szobra súlyosan károsodott. Az 1948. évi politikai fordulat után a két megmaradt Habsburg-szobrot is kiemelték az oszlopcsarnokból és eltávolították a hozzájuk tartozó domborműveket is. A Habsburg uralkodók helyére Habsburg-ellenes vezetők szobrai kerültek, így Mária Terézia helyét Thököly Imre foglalta el.

Mária Terézia restaurált szobrát a gödöllői kastély kertjében helyezték el. Az alkotást Zala György készítette.