A Szecska. A budapestiek így nevezik Európa legnagyobb fürdőkomplexumát, amelynek építési munkálatait bő 100 éve kezdték meg Czigler Győző tervei alapján. A fürdő története azonban ennél régebbre nyúlik vissza: Pest város közgyűlése már 1868-ban hozzájárult ahhoz, hogy Zsigmondy Vilmos bányamérnök útmutatása alapján artézi kút fúrásával találjanak vizet a Ligetben.

A közel tíz évig húzódó munkálatokat siker koronázta: 1878 januárjában 1246 méteres mélységből 76°C-os hévíz tört fel. Az Európa legmelegebb hévíz forrását hasznosító Artézi fürdő rövidesen olyan népszerű lett, hogy elkerülhetetlenné vált a létesítmény bővítése és fejlesztése. A több mint 6000 m² beépített területű új fürdő építése 1909-ben kezdődött Czigler Győző tervei alapján. Az 1913-ban átadott neoreneszánsz épület azóta Széchenyi Gyógyfürdő néven várja a vendégeket.

Az itteni gyógyvizet különféle ízületi- és gerincbetegségek esetén ajánlják az orvosok. A hévíz nátrium-tartalma mellett kalcium-magnézium-hidrokarbonátos anyagokban is bővelkedik, melynek fluorid- és metabórsav-tartalma számottevő. Ezek az összetevők számos betegség kezelésére pozitívan hatnak. Ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy kizárólag egészségügyi panaszok miatt látogatnak ide az emberek. A fürdőzés életforma. Nyugalom, társasági élet, egy kis kikapcsolódás, olykor pedig aktív pihenés, ahogy azt a gőzölgő medencében télen is sakkozó fürdőzők látványa tanúsítja.